A folsav, vagy más néven a B9-vitamin kiemelt jelentőséggel bír a várandósok körében, hiszen a velőcső záródási rendellenességek hátterében ennek az anyagnak a hiánya húzódik meg a legtöbb esetben. Nem csoda, ha minden kismama tudja, a folsavat pótolni kell. De hogyan? Miből? És mire kell figyelni a pótlás során?
A kérdések megválaszolásában Ratkó Tünde termékenységi szakember, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.
Folsav vagy folát?
Tudjuk, hogy a folsavat a terhesség során pótolni kell, erre már 1970-ben hivatalos ajánlást fogalmaztak meg, onnantól javasolják is a szakorvosok. Ugyanakkor a kismamák igen keveset tudnak erről az anyagról, valamint arról, hogyan lehet a leghatékonyabban pótolni – ez ugyanis messze nem olyan egyértelmű.
A folsav és a folát közt alapvetően az a különbség, hogy az első a szintetikus, a második a természetes forma. Ennek pedig hatalmas jelentősége van, hiszen a szervezetünk számára nagyon nem mindegy, milyen formában visszük be ezt – vagy bármelyik másik – anyagot.
A folsav és a gének
A folsav tehát a szintetikus forma, ennek hasznosulásával azonban vannak gondok. De minek kellett egyáltalán megalkotni a mesterséges folsavat, ha ott a folát az élelmiszerben? Ennek két oka is volt: egyrészt sajnos élelmiszereink beltartalma jelentősen lecsökkent a tömegtermelésnek és a környezeti hatásoknak köszönhetően, ez pedig természetesen a folát tartalmat is érintette. Másrészt a főzés, sütés, vagyis a hőkezelés során a folát szétesik, mivel erősen hőérzékeny vegyület, vagyis azt a keveset is roncsoljuk, ami még az élelmiszerekben megmaradt.
A folsav így biztonságos megoldásnak tűnik, csakhogy sajnos ez egy szintetikus vegyület, melynek hasznosításához sokkal több átalakítást kell elvégeznie a szervezetnek, mint a folát hasznosításához. De ez csak az egyik gond. Az európai embereknek mintegy fele(!) egy génmutációval él. Ez a mindennapokat nem különösebben befolyásolja, de komoly szerepet kap, amikor a folsav pótlásáról van szó. Ez a mutáció az MTHFR gén eltérése, melynek hatására hiányzik egy enzim a szervezetből, ami lehetővé tenné a szintetikus folsav hasznosulását. Ráadásul, ha génmutáció nincs is jelen, a folsav hasznosulásához akkor is szükség van a B12 vitaminra, mely anyag stimulálja ezt az enzimet. Sok készítményben azonban ez nincsen jelen, így pedig úgynevezett relatív folsavhiány alakulhat ki – mondja Ratkó Tünde, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere.
Folát, de melyik?
Az tehát már világos, hogy a természetes formája a folsavnak, a folát sokkal jobb döntés. A különböző kísérletek és kutatások révén ma már 4 generációja is létezik a folátnak. A legjobb hasznosulást a negyedik generációs, úgynevezett Quatrefolic folsavval lehet elérni. Ez a vegyület ráadásul akkor is hasznosul – méghozzá kifejezetten nagy arányban -, ha a kismamánál jelen van az MTHFR gén mutációja.
Itt is igaz azonban a B12-vitaminnal kapcsolatos probléma, vagyis annak hiányában a hasznosulás erősen lecsökken.
Kismamák és tápanyagpótlás
1970-ben még csak a folsav pótlására adtak ki ajánlást, mára a WHO már úgy fogalmaz, hogy a kismamáknak javasolja a mikrotápanyagok pótlását. Ebből sajnos kitűnik, nem lett jobb a helyzet, mára több tápanyag szorul pótlásra.
Ennek megfelelően ma már a kismamák nem csak egyszerű folsav készítményt keresnek, hanem komplex terhes vitamin mellett teszik le a voksukat. A megfelelő választáshoz szem előtt kell tartani, hogy – ahogyan a folsav – folát példáján is látszik – lehetőleg szerves kötésű anyagokat tartalmazó készítményt válasszunk. Ma már azt is tudjuk, hogy az eltérő trimesztereknek a tápanyagigényei sem azonosak. Többnyire ugyan azokat az anyagokat igénylik, de eltérő mennyiségben. Vagyis mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az egyes trimeszterek igényeire szabott készítményt válasszuk, mely lehetőleg szerves kötésben tartalmazza a legtöbb anyagot, és Quatrefolic formában megtalálható benne a folsav is.
Ha túl sok a folsav
Ha a kevés jó, akkor a sok nagyon jó alapon sokan döntenek úgy, hogy a kiválasztott terhesvitamin mellé még külön folsavpótlást is alkalmaznak. Ez pedig még akkor is gondot okozhat, ha szerves formában visszük be a plusz pótlást is.
A kismama szervezete mintegy 400-800 mikrogramm folsavat igényel, de ebben a mennyiségben benne van az étkezés is! A túlságosan nagy mennyiségben bevitt folsav felhalmozódik, egy idő után pedig komoly gondok forrása is lehet. Ez különösen igaz abban az esetben, ha a szintetikus folsavról van szó. A szervezetben túlzott mennyiségben felhalmozódva ugyanis ez az anyag sajnos növeli a rák kialakulásának kockázatát!
