Annyi apokalipszis képpel találkozunk napjainkban, hogy lassan immunissá válunk rájuk. A klímakatasztrófa kiteljesedése, a biodiverzitás nagyfokú csökkenése, mely a következő nagy kihalási hullámot mutatja mind olyasmi, amikkel a mindennapokban is találkozhatunk, olvashatunk róluk. Sajnos, egyre inkább úgy tűnik, hogy a világvége forgatókönyvek között egyre előkelőbb helyet foglal el a férfiak, pontosabban a hímek spermiumszámának csökkenése is, melynek üteme egyre gyorsul, így a tudósok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy a világ komolyan vegye ezt a fenyegetést.
A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő van a segítségünkre.
Világszintű gond
A spermiumszám csökkenése nem csak az emberiséget érinti. Az állatvilágban is nagyon jól tetten érhető a tendencia, melynek kiváltó okai éppen a klímaváltozás és a következtében megugró környezeti ártalmak. A meleg, a méreganyagok, az élőhelyek változás az állatvilágban mind komolyan rányomják bélyegüket a szaporodási képességre.
De mi a helyzet az embereknél? Azt tudjuk, hogy a spermiumszám csökkenése valós probléma, de tényleg olyan mértékű, hogy ennyit kelljen vele foglalkozni?
Az emberi tényező
A családalapítás képessége biológiai tényező, de mivel gazdasági, kulturális, élelmezési és számos más aspektusa is van, a tudósok igen sokszor foglalkoznak vele. Ennek megfelelően például a spermiumtermelési képességekről, a spermiumok mennyiségéről igen nagy mennyiségben állnak rendelkezésre adatok. Ezeknek az összefésülése révén pedig ijesztő számokat kapunk.
Levine H., Jørgensen N., Anderson MA és munkatársai A spermiumszám időbeli trendjei című összefoglaló tanulmánya rámutat, hogy 1973 és 2011 között átlagosan évente mintegy 1,6%-kal csökkent a férfiak spermiumszáma. Ez azt jelenti, hogy 2011-re a csökkenés mértéke elérte az 59,3%-ot, vagyis a spermiumszám kevesebb, mint a fele a vizsgált időszak kezdetéhez képest.
Ennél is elkeserítőbb az a tény, miszerint a csökkenés mértéke gyorsul. A 2011 utáni adatok alapján ugyanis a 2000-es évek óta a spermiumszám csökkenésének léptéke gyorsul, évente már mintegy 2,64%-os arányt ad, ami azt jelenti, hogy a vizsgálati időszak kezdete óta a spermiumszám csökkenés mértéke 62,3%!
Igen, gond van…
A tanulmány rámutat, hogy a csökkenés számszerűsítve nagyjából 4,7 millió spermium milliliterenként. A WHO hivatalos állásfoglalása alapján még néhány évvel ezelőtt is a 200 millió/ml spermiumszám volt a normális, és 50 millió/ml adatig tekintették elfogadhatónak a mennyiséget. Ez napjainkra 100 millió/ml, illetve 20 millió/ml-re módosult. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy 40 millió/ml mennyiség alatt, minél kevesebb a spermium, a fogantatás esélye egyre nagyobb létékben csökken.
A tanulmány pedig kizárólag a spermiumszám csökkenésre koncentrál, szóba sem kerül a spermiumok minősége, holott csorbát az is szenved, méghozzá nem is keveset. A minőségi romlás azonban nem feltétlenül eredményezi a fogantatás elmaradását, de komolyan és jelentősen emeli a koraszülés, a vetélés és a genetikai betegségek kialakulásának esélyét!
Környezet
Ahogyan az álltvilág esetében, az embernél is jelentős tényező a környezet, pontosabban a környezeti ártalmak romboló hatása. Tény, hogy az ember alkalmazkodó képessége elképesztően nagy, de az is igaz, hogy vannak határai. A test számára elsődleges a túlélés, a termékenység megtartása másodlagos fontosságú. Ha a környezeti ártalmak rombolása olyan léptékű, hogy már funkcióromlást okoz a szervezetben, akkor elsőre éppen a termékenység és a hasonlóan, az életben maradás szempontjából nélkülözhető funkciók sérülnek először – mondja Ratko Tünde.
A környezeti hatásokat kikerülni nem lehet. Hiába költözünk vidékre, a levegő ott is szennyezett, az élelmiszerek vegyszerezése ott is jelen van, a környezeti ártalmakat nem tudjuk magunk mögött hagyni. A megoldás tehát a védekezés, melyet a test rendkívül jól ellát, ha megvan hozzá az alapanyag.
Az utóbbi években nem csak a termékenység romlik, hanem az élelmiszerek tápanyagtartalma is – jelentős mértékben. Ennek oka szintén a környezeti hatásokban keresendő, eredménye pedig az, hogy ma már sokszor a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres mozgás mellett is tápanyaghiányos állapotok lépnek fel, amik miatt a test kénytelen megbékélni a funkcióromlással is. A tápanyagok helyes pótlása azonban sokat tehet az egészségért, azon belül pedig a termékenység megtartásáért és visszaszerzéséért is. Ehhez a férfivitamin jó megoldás lehet, de a hasznosulás fokozása miatt érdemes szerves kötésben jelen lévő anyagokat keresni a készítményben (praktikusan a -citrátok és a -glükonátok), hiszen ezek hasznosulása akár 80%-kal is jobb.
Mivel a tápanyaghiányok sokszor tünet nélkül vannak jelen, így nehéz megítélni, pontosan melyik anyag is hiányzik. Egyszerűbb és hatékonyabb komplex készítményt választani. Egyrészt az egyes anyagok segítik mások hasznosulását, másrészt olyan tápanyagok pótlásáról is gondoskodhatunk így, melyek hiányáról még csak nem is tudtunk.
