A légszennyezettséggel kapcsolatosan arra már kitértünk, hogy bizony a vetélések és koraszülések lehetőségét erősen megnöveli. Mostanra azonban már jól látszik az is, hogy a férfiakra is hatással van a, méghozzá több szinten is.
A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.
A férfi és a légszennyezettség
A klímaváltozással sajnos a légszennyezettség mértéke is jelentősen megugorhat, mivel a szárazságban a szálló por mennyisége is megnő. Ehhez jönnek még a káros anyagok, melyek a fosszilis anyagok égetésekor kerülnek a levegőbe, és azok a kemikáliák, melyek az ember mindennapos tevékenységei során szennyezik a belélegzett éltető levegőt.
A hatás pedig nem marad el. Pár hete a sajtó hangos volt attól a hírtől, hogy a férfiak péniszmérete is megsínyli ezt a szennyezést, mivel sikerült kimutatni az összefüggést a szennyezett területen született fiúk péniszmérete és a szennyezés mértéke között. Bár ez a hír biztosan sokakat mozgat, tényleges veszélye egyébként nincs.
Az azonban már rosszabb, hogy a termékenységre is hatással van a légszennyezettség. A pénisz méretének csökkenése egyrészt igen csekély, másrészt sem a szexualitást, sem a termékenységet alapvetően nem befolyásolja, hiszen nem mikropénisz alakul ki a szennyezés hatására. A libidóra és a spermatogenezisre gyakorolt hatás azonban nagyon is lényeges – mondja Ratkó Tünde.
Eltűnő férfierő?
Fura ezt kimondani, de sajnos igaz. Ha a férfi attitűdök közül a gyermekek nemzését tekintjük az igazi erőnek, akkor bizony számolni kell azzal, hogy ez szép lassan eltűnik. Sőt, gyorsabban, mint eddig gondoltuk. A tudósok állásfoglalása szerint 2100-ra érhetjük el azt a szintet, mikor a bolygón több lesz a meddő férfi, mint a termékeny. Sajnos azonban egyre inkább úgy tűnik, sok időt adtunk a dolog kialakulásának, mivel ez a siralmas helyzet már 2040 körül elérkezhet.
A tulajdonképpeni oka pedig az, hogy a szervezetünk képtelen felvenni a harcot azzal a szennyezéssel, amit mi magunk generálunk. A kemikáliák ugyanis az endokrin rendszerre és a spermatogenezisre is hatással vannak – ehhez pedig még jön a klímakatasztrófa. Az átlaghőmérséklet emelkedése mára bizonyítottan kikezdi a hím rovarok termékenységét. De ne legyenek illúzióink, bár az emlősök – köztük az ember – ellenállóbbak, a folyamat már náluk/nálunk is tetten érhető.
A család ígérete
Marad a mesterséges megtermékenyítés? Nem feltétlenül, de több frontos háborút kell indítanunk saját szokásaink ellen. Egyrészt a klímaváltozás megfékezése a cél, melyet tudatos életmóddal, a hulladékképzés és a pazarlás elfelejtésével tehetünk meg. Ez tisztább világhoz vezet, de ez még kevés.
Az évtizedek alatt a szervezet rombolása folyamatos volt, ennek köszönhető, hogy mára a férfiak spermiumszáma a felére csökkent az 50 évvel ezelőtti adatokhoz képest. És nem csak ez az egyetlen adat romlott. A háttérben pedig a tápanyagfelhasználás húzódik meg. Sajnos egyre silányabb formában jutunk hozzá egyre kevesebb tápanyaghoz, melyekből azonban éppen a környezeti hatások kivédése érdekében egyre többet használunk fel. Így a raktárak kimerülnek, és a szervezet a létfenntartása összpontosít, nem pedig a szaporodási képesség megőrzésére.
A tápanyagraktárak feltöltése kizárólag étkezéssel mára szinte lehetetlen, de a folyamatban segítségünkre lehet a megfelelő vitaminkészítmény. Jelen esetben a férfivitamin, mely hatalmas segítséget jelenthet a meddőség elleni harcban, és az általános egészségünk megőrzésében is. Ehhez az kell, hogy a vitamin komplex legyen. A természetben elenyésző esetben fordul elő az, hogy egy adott tápanyag önmagában van jelen. Amikor spenótot eszünk, az abban lévő vas hasznosulását nagyban segíti a szintén jelen lévő C-vitamin. Ez a kapcsolat pedig a vitaminkészítményeknél is megvan, vagyis mindenképpen komplexet válasszunk.
A hasznosulás a szerves anyagok függvénye is. A szervezet először átalakítja a bevitt anyagot, hogy képes legyen azt hasznosítani. Hogy hány alakításon kell átesnie egy anyagnak, az attól függ, milyen kötési formában vittük be. A szervetlen kötések biológiailag inaktívak. Ezeket elsőre aktív formára kell hozni, majd arra az alakra, amit a szervezet éppen igényel. Az utolsó lépés kikerülhetetlen, az első azonban kiiktatható, ha eleve biológiailag aktív, vagyis szerves kötési formában visszük be a szervezetbe az anyagokat (-citrát és –glükonát kötési formák). Így a szervezet energiát spórol, lényegesen többet lesz képes hasznosítani a bevitt anyagokból. A szervetlen kötésekhez képest akár 80%-kal is többet!
