A családalapítás napjainkban nagyon sok pár számára szinte leküzdhetetlen kihívás. Mégis, sokan nem igazán tesznek lépéseket azért, hogy a baba megfoganhasson természetes úton, hiszen utolsó kapaszkodónak ott a lombikprogram, mely úgyis segít. Nos, bár valós lehetőség, a hatékonysága sajnos kifejezetten alacsony, és sokan még a lehetőséget is kissé félreértik.
A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.
IVF és a hazai számok
Kétségtelen, hogy az asszisztált reprodukció egy olyan kapaszkodó, mely utolsó mentsvárként sok párnak segített a családdá válásban. Ez a szebbik oldala, de sajnos az is igaz, hogy a hatékonysága messze nem olyan jó, mint azt sokan hiszik. 10 elvégzett kezelésből csupán kevesebb, mint 2 esetben sikeres.
Ennek oka pedig többek között az is, hogy bár mesterségesen végrehajtható a megtermékenyítés in vitro, vagyis testen kívül, a magzat kihordása ebben az esetben is az anya szervezetének feladata, ami nagy kihívás és ha nincsen rá felkészülve, nagyon sok esetben sikertelen.
Idő
Hogy miért fordulnak nagyon sokan elsőre a lombikprogram felé? Mert időt akarnak spórolni. Ez egy egyszerűnek és gyorsnak gondolt eljárás, ám amikor valaki találkozik azzal, mennyi lemondást és injekciót követel ez a nőktől, már nem is olyan vonzó lehetőség. A lombik valóban egy mentsvár, de akkor tölti be funkcióját, ha előtte valóban kimerítettünk minden más lehetőséget – mondja dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak.
A természetes fogantatás elmaradhat betegség, genetikai gond, esetleg a leendő édesapa szervezetének eltolódásai, betegségei miatt. Ezekről minden esetben érdemes szakorvossal konzultálni, hiszen többnyire megoldható problémákról van szó. De azt mindenképpen tisztázni kell, hogy pusztán az orvosok nem adhatnak gyermeket, azért bizony az egyénnek is tennie kell!
Tenni, de mit?
A természetes fogantatás akkor jön létre, ha a szervezet tápanyagellátottsága megfelelő (ha nem áll a háttérben betegség, genetikai gond). Ha belegondolunk, ez nagyon is logikus. A test mindenekelőtt az életben maradásra törekszik, ehhez pedig messze nem szükséges a várandósság kialakulása. Tehát egy ilyen funkció csak abban az esetben kap támogatást tápanyagok formájában a testtől, ha a létfenntartási funkciók működése biztosított.
Napjainkban az élelmiszerek beltartalma jelentősen csökkent, nem véletlen, hogy már a WHO is megfogalmaz ajánlásokat – kiemelve a várandósságot, illetve a reproduktív korú nőket – a mikrotápanyagok pótlására. Ez azonban nem olyan könnyű, hiszen sok esetben még az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás mellett is úgynevezett hiányállapotokkal küszködik a test.
A hiányállapotok esetében egyes tápanyagok mennyisége nem elegendő a testben, ennek következtében pedig eltolódások, problémák alakulnak ki. Ezek kezdetben tünetek nélkül vannak jelen, de nagyon könnyen megakaszthatják azokat a folyamatokat, melyek nem feltétlen szükségesek az életben maradáshoz – egyszerűen azért, mert nincsen hozzájuk elég tápanyag.
Pótlás
A vágyott családért mi magunk az egészséges életmóddal és a megfelelő tápanyagpótlással tehetünk. Ez érinti a felkészülési időszakot is, nem csak magát a várandósságot vagy a szoptatást, hiszen ahhoz, hogy a megtermékenyülés külső orvosi segítség nélkül végbemenjen, a tápanyagok jelentik a kulcsot.
A pótlás remek eszköze lehet egy megfelelő várandósvitamin, mely képes figyelembe venni az eltérő trimeszterek eltérő tápanyagigényeit, illetve a lehető legtöbb anyagot szerves kötési formában tartalmazza. Utóbbi a hasznosulás miatt fontos, hiszen szerves kötésben (-citrátok és -glükonátok) az anyagok hasznosulása akár 80%-kal is jobb. A tagoltság kérdése pedig a lehető legjobb tápanyagpótlással függ össze. A felkészülési időszak és az első trimeszter tápanyagszükséglete azonos, de eltér a második trimeszterétől, és ugyancsak eltérnek ezek a harmadik trimeszter és a szoptatás időszakának egységétől – ezt mindenképpen szem előtt kell tartani!
