Hírek

Tudjuk, hogy árt, de pontosan hol mérnek csapást a környezeti ártalmak a termékenységre?

Kikerülhetetlen, de igaz – a férfiak egyre nagyobb számú termékenységi problémáiban hatalmas szerepet játszanak a környezeti ártalmak. Sajnos a trend egyre jellemzőbb, és az ártalmas anyagok száma nem, hogy nem csökken, hanem évről – évre egyre többet azonosítanak belőlük. De mik is ezek az anyagok, hiszen a “környezeti ártalmak” kifejezés nagyon általános, és mit tesznek a férfiak termékenységével? 

A kérdés megválaszolásában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi specialista van a segítségünkre. 

Ftalátok, peszticidek 

Nem is hinnénk, milyen gyakran találkozunk a fent említett anyagokkal. A műanyag csövek, flaskák, palackok, poharak játékok és számtalan már tárgy is tartalmaz ftalátokat, melyek lágyítóként vannak jelen a műanyagokban is.  

A peszticidek a gyomírtók kedvelt összetevői. És hogy hogyan találkozhatnánk gyomírtókkal? A tömegtermelésben elengedhetetlenek és bár elméletileg a lebomlási idejüket a szüret előtt ki kell várni, azok a földben, vízben is jelen vannak, vagyis a velük való találkozás kikerülhetetlen. 

Mindkét vegyi anyag a tesztoszteron termelésére van rossz hatással. Ezzel pedig több dolgot is előidéz. Egyrészt a tesztoszteron termelés csökkenés rontja a spermiumtermelést, másrészt ösztrogén dominancia kialakulásához vezet. Ennek velejárója a hasi hízás, a mellek esetleges növekedése, egy sor kellemetlen, és nem utolsó sorban veszélyessé váló tünet, ráadásul a spermiumtermelés is tovább romlik a hatására. 

Légszennyezettség 

A levegő minősége hatással van a terhességre, a születendő baba egészségére, értelmi képességeire, de a spermiumtermelésre is. A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és sok más mérgező gáz is – melyek a légszennyezettség velejárói, és bár hatérérték alatt mérgezési tüneteket nem okoznak, rombolni akkor is rombolnak – a spermiumok minőségére van drasztikus hatással. 

A minőségi romlás azt eredményezi, hogy ha a baba meg is fogan, sajnos a vetélés, a koraszülés és a genetikai rendellenességek kialakulásának esélye is jelentősen megnő. 

Laptopok, telefonok és nehézfémek 

Igen, rég gyanítjuk, mára tudjuk is, hogy a zsebünkben hordott és ölünkben tartott elektronikai eszközeink a termékenységre is hatással vannak, a sugárzásuk egészen pontosan a spermiumok mozgását roncsolja, rendellenes mozgást kiváltva, mely lehetetlenné teszi a petesejt elérését. Ugyanezt a részletet roncsolják a nehézfémek is, köztük az ólom, kadmium vagy arzén, melyek meglepően sok kozmetikumban és élelmiszerben is jelen vannak – mondja Ratkó Tünde. 

Dohányzás 

A dohányzás több oldalról is csapást mér a termékenységre, hiszen érösszehúzó hatása miatt hosszabb távon a merevedési zavarok melegágya is lehet, de a spermiumtermelésre sincsen jó hatása. Mára azt is tudjuk, hogy a nők dohányzása a korai, még fel nem fedezett terhességnél is komoly gond, hiszen a csírasejteket pusztítja. Ezek adják később a termékenység feltételeit, az egészséges petesejteket és a spermiumokat is. Sajnos a terhesség korai szakaszában a dohányzás a fiú babák esetében 50%-os spermiumtermelési romlást is hozhat, mely egész életükben megmarad. 

Támogatás 

Sajnos a környezeti ártalmakat kikerülni nem lehet, és azt is látjuk, hogy a tápanyagpótlás – mely az egyetlen pajzs lehet a rombolással szemben – a táplálkozással nem jól megoldott, hiszen így is sok méreganyagot viszünk be. A kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres mozgás mellett így érdemes a termékenységet férfivitaminnal is támogatni. A megfelelő tápanyagpótlás ugyanis sok esetben kivédi a környezeti ártalmakat, javítja a termékenységet. 

De mit jelent, hogy megfelelő pótlás? Az anyagokat nem elég csak bevinni, azok hasznosulásáról is gondoskodni kell. Ehhez olyan készítményt keressünk, ami egyrészt komplex, hiszen az egyes anyagok segítik mások hasznosulását, másrészt a benne szereplő anyagok lehetőleg szerves kötésben legyenek. Ez praktikusan -citrát és -glükonát kötési formákat jelent, ezekkel a felszívódási arány akár 80%-kal is javul! 

 

 

Scheftsik TamásTudjuk, hogy árt, de pontosan hol mérnek csapást a környezeti ártalmak a termékenységre?