Hírek

Magzati korban hatalmas rombolást okoz a légszennyezettség, viselkedészavarok alakulhatnak ki

A légszennyezéssel kapcsolatosan napról napra jelennek meg az elszomorító, sokszor ijesztő adatok. Ez alól hazánk sem kivétel, de azon túl, hogy a szmog beszennyezi a városi épületek falát és elősegíti a légúti betegségek kialakulását sajnos sokkal komolyabb hatásokat is gyakorol, kiváltképp a magzatokra. 

A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász van a ratkotunde.hu segítségére. 

Környezeti hatások 

Mára tudjuk, hogy a légszennyezettség a még meg sem született gyermekekre is hatással van. Sajnos több tanulmány is igazolta, hogy a légszennyezettség mértéke összefügg a koraszülések és a vetélések számának emelkedésével. Ez már önmagában is nagyon ijesztő, de ehhez most még jött egy friss tanulmány is. 

A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport vizsgálta a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség és a viselkedési zavarok megjelenése közötti összefüggéseket. A vizsgálat a várandósság alatt összesen 88, a kisgyermekkorban pedig 123 környezeti hatást vizsgált, köztük az édesanya vagy az édesapa dohányzását, a légszennyezettséggel bekerülő vegyi anyagok hatását és számos más tényezőt. 

Magzati roncsolás 

A vizsgálat során kiderült, hogy a légszennyezettség mértéke komoly hatással van a viselkedészavarok kialakulására. Az olyan problémák, mint az ADHD – hiperaktivitás, vagy az agresszív, határokat áthágó viselkedési minták megjelenése magasabb a légszennyezettségnek erősebben kitett kismamák között. A kutatás arra is rámutatott, hogy a hatások lényegesen markánsabban jelentkeznek a magzati korban légszennyezettségnek kitett gyerekeknél, mint azoknál, akik a környezeti ártalmakkal kisgyerekkorban találkoztak. 

Vagyis a kismama szervezetén keresztül felszívódó káros anyagok és az anyát érintő környezeti hatások bizony a magzatra is jelentős befolyással vannak. Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen a romboló anyagok és hatások éppen azokban a szakaszokban fejtik ki következményeiket, amikor az idegrendszer éppen kialakulóban van, vagyis rombolásuk jelentősebb. 

A jelenségre biológiai magyarázat egyértelműen adódik, noha a kutatók azt kiemelték, hogy a pontos hatásmechanizmust egyelőre nem sikerült feltárni. 

Környezeti hatások 

Az, hogy az életben sok olyan impresszió ér bennünket, melyek rombolóan hatnak a szervezetünkre egy picit sem újdonság. Azonban a test ezek ellen jól bevált módszerrel védekezik. A szabadgyökök ellen antioxidánsokkal, az immunrendszer erősítéséért vitaminokkal, ásványi anyagokkal, többek közt rézzel és cinkkel veszi fel a harcot testünk. Ez nem változik akkor sem, mikor a nő várandós lesz, csakhogy ekkor nagyobb mennyiségben van szüksége ezekre az anyagokra, hiszen még egy apró élet szükségleteit kell kielégítenie – mondja dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak. 

Ez még mindig nem lenne gond alapvetően, hiszen a női szervezet erre van “kitalálva”, a várandósság lehetősége kódolva van benne, vagyis annak kihordására is felkészült a szervezet. Sajnos azonban a modern világ olyan akadályokat gördít elénk, amikkel nagyon nehezen boldogulunk. 

Az orvostudomány fejlődik, a gyermekhalandóság csökken, képesek vagyunk kezelni a várandósság során kialakuló kísérő betegségeket is, de nem tudjuk felvenni a versenyt azzal, hogy élelmiszereink beltartalma egyre csökken. Ez azt jelenti, csökken a bennük lévő tápanyagok mennyisége, ami a tömegtermelésnek, vegyszerezésnek és a sokat emlegetett környezeti hatásoknak köszönhető. Ennek megfelelően nem, hogy a többletigényeket – melyeket a várandósság támaszt -, de sokszor még az alap tápanyagigényeket sem vagyunk képesek megfelelően kielégíteni pusztán étkezéssel. Ez az oka annak, hogy jelenleg a világon minden negyedik ember tápanyaghiányos állapottal küszködik – és zömmel a fejlett országok lakóiról van szó. 

A megoldás adódik – ez pedig a várandósvitamin, de nagyon nem mindegy, hogy melyik. Sok esetben ugyanis bár nagy mennyiségben viszünk be megfelelő anyagokat, azok mégsem fejtik ki jótékony hatásukat. Ennek oka, hogy felszívódásuk, hasznosulásuk alacsony. Ezen sokat tudunk javítani, ha szerves kötéssel rendelkező tápanyagokat keresünk. Ezek praktikusan a -citrát és -glükonát kötések, melyeket rendszerint a dobozon is feltűntetnek, és amelyek hasznosulása akár 80%-kal is jobb. 

Ezen felül a jó várandósvitamin komplex is. Egyrészt nem tudhatjuk, melyik tápanyagraktáraink szorulnak segítségre, másrészt az egyes anyagok felszívódását más anyagok elősegítik, mint a vas és a C-vitamin vagy a cink és a réz esetében. Nem utolsó sorban pedig tartsuk szem előtt, hogy a három trimeszternek eltérő tápanyagigényei vannak, vagyis a várandósvitaminnak ezt mindenképpen megfelelően tagoltan kell kiszolgálni! 

 

Scheftsik TamásMagzati korban hatalmas rombolást okoz a légszennyezettség, viselkedészavarok alakulhatnak ki