A férfiak nemzőképességének romlásával egyre és egyre többet foglalkozunk. Ennek oka, hogy sajnos folyamatosan romló tendenciát mutat ez a terület, és a szakemberek szerint 2100-ra eljutunk oda, hogy több lesz a Földön a meddő férfi, mint a termékeny. 

A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre. 

Étkezés 

Azzal is igen sokszor foglalkoztunk már, hogy az étkezés milyen mértékben szól bele a termékenységi gondok kialakulásába. A tápanyaghiányos állapotok ugyanis elképesztő mértékben nyomják rá bélyegüket a szervezet működésére, ezzel pedig a nemzőképességre is, és a megfelelő tápanyagpótlás sajnos kizárólag étkezéssel ma már csak nagyon nehezen megoldható. 

Ugyanakkor vannak olyan ételek is, melyekkel éppen az a gond, hogy olyasmit tartalmaznak, amit nem kéne. Ilyenek az izoflavonidok, vagy a lignánok, melyek nagy mennyiségben találhatóak meg a szójában és a lenmagban. A két említett anyag kifejezetten jó hatással lehet a szervezetre, ha mondjuk egy éppen a változó korban lévő nőről van szó. Ezek az anyagok ugyanis úgynevezett fitoösztrogének, melyek a szervezetben bizonyos szervek esetében ösztrogénként viselkednek. Így például nagyban képesek javítani a hőhullámokon, melyek a menopauza velejárói. 

A férfiak esetében azonban a többlet ösztrogén alapvető gondokat jelent, főleg úgy, hogy napjaink egyik legelterjedtebb endokrinológiai problémája az ösztrogéndominancia. Ez a női nemi hormon a férfiak szervezetében is megtalálható, és fontos szerepet tölt be, de csak bizonyos mennyiségig. Ha túl sok van belőle – esetleg olyan anyagok is megjelennek, amiket ösztrogénnek ismer fel a szervezet – akkor bizony sérülhet a spermiumtermelés, mely a termékenységi mutatók ismeretében nagyon nem jó hír – mondja Ratkó Tünde. 

Mit ne? 

Hiba lenne egy-egy ételről kijelenteni, hogy nem szabad fogyasztani, hiszen ez távol áll az igazságtól. A mértékkel fogyasztott szója semmivel sem jelent nagyobb gondot, mint mondjuk a sárgarépa. De nagyobb mennyiségben már erősen problémás lehet. Ez pedig a kínai konyha szerelmeseinek, vagy éppen a vegetáriánusoknak sem jó hír, hiszen a tofu, illetve az ázsiai konyha kedvelt alapanyaga is a szójabab. 

Persze a sor nem áll meg ennél az egy növénynél. Fitoösztrogéneket tartalma a lenmag, de további 300 növény is – köztük gabonafélék, zöldségfélék és igencsak népszerű növények is szerepelnek. A fitoösztrogének fogyasztását kiiktatni nem lehet, tekintve, hogy a kávé, a tea, a sör, de még a vörösbor is tartalmaz ilyen anyagokat. 

Mérték és javítás 

A megoldás – főleg a termékenységi problémák esetén, vagy családtervezésnél – a mértékletesség, és a tápanyagellátottság javítása. Előbbi egyszerűbb, hiszen sok olyan ételt és italt is fogyaszthatunk, melyek nem tartalmaznak fitoösztrogéneket. 

A tápanyagpótlás azonban nehezebb, ahogyan arra már a cikk elején is kitértünk. Nagyon jó megoldás lehet a férfivitamin alkalmazása. De ahogyan az lenni szokott, itt sem minden arany, ami fénylik. A patika polcai rogyásig vannak a vitaminkészítményekkel, melyek árban és kiszerelésben is jelentősen eltérnek. Hogy mire figyeljünk? A hasznosulásra! 

A tápanyagokat ugyanis nem csak bevinni kell a szervezetbe, gondoskodni kell arról is, hogy azok a lehető legjobban hasznosuljanak. Ennek két alappillére a készítmény komplexitása és a benne lévő anyagok kémiai kötései.  

A komplexitás fontossága abban rejlik, hogy a természetben ritkán találkozunk egy-egy anyaggal önmagában. A vas hasznosulása például jelentősen megnő, ha C-vitaminnal egyszerre visszük be. De ez a kapcsolat igaz például a réz és a cink esetében is. A megfelelő kémiai kötések pedig még egy nagy lökést adhatnak a hasznosulásnak. Ehhez biológiailag aktív, vagyis szerves kötéssel kell jelen lenni a lehető legtöbb anyagnak a készítményben. Ez a legtöbb esetben –citrát és –glükonát kötési formákat jelent, vagyis a terméken azt kell megnézni, hogy a benne szereplő anyagoknak megvannak-e ezek a kötési formái (pl.: cink-citrát, réz-glükonát).