Ma már tudjuk, hogy a környezeti hatásoknak köszönhetően a várandósok számára a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek pótlása kizárólag az élelmiszerekkel többnyire nem megoldható. Az is tudjuk, hogy a magzat egészséges fejlődése és a kismama egészsége szempontjából kiemelten fontos a megfelelő tápanyagellátottság, és az is, hogy a bevitt anyagok megfelelően hasznosuljanak. De honnan tudhatjuk, hogy a hasznosulás tényleg jó-e? 

A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére. 

A hasznosulás bonyolult folyamat 

Amikor beviszünk egy anyagot a szervezetbe, mondjuk a D-vitamint, akkor az anyag felszívódik a szervezetben. Ezt azonban nem olyan egyszerűen teszi. Ahhoz, hogy képes legyen a szervezet hasznosítani az adott anyagot azt biológiailag aktív formára kell hoznia, majd a megfelelő alakra kell konvertálnia, attól függően hol és hogyan van rá szüksége, ez bizony energiaigényes folyamat éppen ezért nem mindegy, milyen formában találkozunk az adott anyagokkal. 

A példánál maradva: ma már szintre minden D-vitamin készítmény úgynevezett D3-vitamint tartalmaz, és nem D2-vitamint, mint néhány éve. Ennek oka a lényegesen jobb hasznosulás, mely a D3-vitamin oldalára billenti a mérleg nyelvét. 

Honnan tudhatom? 

Hogy egy kismama szedjen-e várandósvitamint, az ma már többnyire nem kérdés, a szakemberek döntő többsége javasolja az ilyen készítmények szedését. De, mint minden vitaminkészítmény esetében, itt is figyelni kell a kötési formákra, vagyis a megfelelő hasznosulásra. Ha ugyanis szerves, biológiailag aktív kötési formában vannak jelen az anyagok egy készítményben, akkor a hasznosulás is jobb – mondja dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak. Azonban nem szükségszerű ezeket az anyagokat használni a gyártás során, mivel erre előírás nem létezik, és bizony az ilyen kötéssel rendelkező anyagok használata bonyolultabb és drágább is. 

Hogy honnan tudhatjuk, hogy egy készítmény biológiailag aktív kötés formákban tartalmazza a szükséges anyagokat? Sajnos sokszor erre vonatkozó adatot sem a készítmény csomagolásán, sem a gyártó honlapján nem találunk. De szerencsére ez nem miden esetben van így. Sokszor a csomagoláson – jellemzően az apró betűs részben – fel van tűntetve az is, hogy az adott anyagok milyen kötési formákban vannak jelen a készítményben. Ilyenkor pedig a –citrát és –glükonát (pl.: cink-citrát, vas-glükonát) formákat érdemes keresni. 

A hasznosulás és a kismama 

Bizony a hasznosulás oltárán sok dolog szerepel, még a szerves kötéseken kívül is. Ilyen a komplexitás, mely sokszor elsikkad. Ha egy készítmény komplexen tartalmaz tápanyagokat, akkor megvan az az előnye, hogy az egyes anyagok segíthetik mások hasznosulását. Ilyen kapcsolat van például az E és az A-vitamin között, a vas és a C-vitamin, vagy éppen a cink és a réz között is. 

A hasznosulási lehetőségek minden vitaminkészítmény esetében igazak, legyen szó várandósvitaminról, női, férfivitaminról, vagy éppen gyerekeknek szánt készítményről. A terhesség azonban egy különleges körülmény, különleges igényekkel! 

Azon túl, hogy a várandósság során megnő a tápanyagigény azzal is számolni kell, hogy nem mindig ugyan azokra az anyagokra, és nem azonos elosztásban van szüksége a szervezetnek. A várandósság három trimeszterből, három eltérő igényrendszerű fejlődéi szakaszból áll. Ennek megfelelően a várandós készítmények közt arra is figyelni kell, hogy ezt a bizonyos három trimesztert a lehető legtökéletesebben szolgálja ki tápanyagokkal, vitaminokkal nyomelemekkel és ásványi anyagokkal az adott készítmény.